Nagypéntek
Mikor lesz a nagypéntek ? Miről szól a nagypéntek ? Milyen napra esik a nagypéntek idén, jövőre ( vagy egy másik évben )? Nálunk mindent megtudhatsz! Oldalunkon összegyűjtöttük a legfontosabb információkat és sok hasznos és érdekes tudnivalót. ( Ha egy jövőbeli évszám szerint lennél kíváncsi az ünnepre / emléknapra: használd az "ünnepnapok" menüponton belüli dátumléptetőt! )
● Mikor van a nagypéntek ?
Április 7. ( 2023 )● Milyen napra esik a nagypéntek 2023-ban ?
Pénteki napra esik● Munkaszüneti nap a nagypéntek ?
igenTörténet / történelem
Nagypéntek a húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb ünnepe: nagypéntek napján Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről emlékezünk meg. ( Nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap ( Sacrum Triduum Paschale ) második napja. ) Nagypéntek napja Magyarországon 2017 óta munkaszüneti nap, dátuma március 20-tól április 23-áig változhat ( nagypéntek mozgóünnep ).
Az Anyaszentegyház hagyomány szerint nem mutat be szentmisét ezen napon ( mert maga Krisztus az áldozat a kereszt oltárán ). A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás (konszekráció) kimarad, erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése a "csonka mise" is. A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A pap a nagypénteki szertartást piros öltözékben végzi ,mert a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás. Nagypénteken az esti szertartást megelőzi a délután három órakor végzett keresztút. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját,és biztosítja a hívőket arról, hogy nem a halálé az utolsó szó, hogy nagypénteket követi a feltámadás, a jó győzedelmeskedik a gonosz felett, a szeretet győz a gyűlölet felett, a harmadnapra Feltámadt Krisztus győzelme hirdeti, hogy az utolsó szó Istené, aki maga az Élet. Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. ( A 18 és 60 év közötti hívek legfeljebb háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. ) A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket az Örök Főpap iránt, és a testi lemondás emlékeztet minket Jézus mindhalálig tartó szeretetére.
Forrás -> https://hu.wikipedia.org
Forrás -> https://www.magyarkurir.hu
Az Anyaszentegyház hagyomány szerint nem mutat be szentmisét ezen napon ( mert maga Krisztus az áldozat a kereszt oltárán ). A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás (konszekráció) kimarad, erre utal a nagypénteki szertartás elterjedt elnevezése a "csonka mise" is. A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából (olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel), a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A pap a nagypénteki szertartást piros öltözékben végzi ,mert a piros a vértanúság liturgikus színe. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt arcra borulnak. Ezt követi az igeliturgia: az olvasmány Isten szenvedő szolgájáról szól, majd a szentlecke után János evangéliumából olvassák fel vagy éneklik el Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. Ezután következnek ünnepélyes formában az egyetemes könyörgések. Majd körmenetben behozzák a keresztet, amely előtt tisztelegve minden hívő kifejezheti háláját és imádatát a megfeszített Krisztus iránt. Az igeliturgiát áldoztatás követi, a nagycsütörtöki misén konszekrált kenyérrel. A szertartást egyszerű könyörgés zárja, nincs áldás, nincs elbocsátás. Nagypénteken az esti szertartást megelőzi a délután három órakor végzett keresztút. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját,és biztosítja a hívőket arról, hogy nem a halálé az utolsó szó, hogy nagypénteket követi a feltámadás, a jó győzedelmeskedik a gonosz felett, a szeretet győz a gyűlölet felett, a harmadnapra Feltámadt Krisztus győzelme hirdeti, hogy az utolsó szó Istené, aki maga az Élet. Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. ( A 18 és 60 év közötti hívek legfeljebb háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. ) A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket az Örök Főpap iránt, és a testi lemondás emlékeztet minket Jézus mindhalálig tartó szeretetére.
Forrás -> https://hu.wikipedia.org
Forrás -> https://www.magyarkurir.hu