Polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja
Mikor lesz a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja ? Miről szól a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja ? Milyen napra esik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja idén, jövőre ( vagy egy másik évben )? Nálunk mindent megtudhatsz! Oldalunkon összegyűjtöttük a legfontosabb információkat és sok hasznos és érdekes tudnivalót. ( Ha egy jövőbeli évszám szerint lennél kíváncsi az ünnepre / emléknapra: használd az "ünnepnapok" menüponton belüli dátumléptetőt! )
● Mikor van a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja ?
Március 1. ( 2024 )● Milyen napra esik a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja 2024-ben ?
Pénteki napra esik● Munkaszüneti nap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja ?
nemTörténet / történelem
A parlament még a rendszerváltozás előtt, 1990. január 25-én fogadta el a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átmeneti szabályozásáról szóló törvényt, melynek alapján március elsején életbe lépett a nemzetbiztonsági feladatok átmeneti szabályozásáról szóló minisztertanácsi (kormány-) rendelet. Ennek az alkalomnak emléket állítva jött létre a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok napja.
A nemzetbiztonsági szolgálatok:
A nemzetbiztonsági szolgálatok - mint minden demokratikus jogállamban - Magyarországon is kiemelt szerepet töltenek be az ország és az állampolgárok biztonságának garantálásában. Az egykori „keleti blokk" tagjaként Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége különösen kényes kérdés. A szolgálatok kapcsán sokakban máig az egykori belső elhárítás, az úgynevezett III/III. képe jelenik meg. Mindemellett, többek között annak következtében, hogy feltételezések szerint számos, az egykori állambiztonsági szervek által készített irat semmisült meg vagy tűnt el nyomtalanul, továbbra is erős a bizalmatlanság a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szemben.
A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége alapvetően arra irányul, hogy információkkal lássák el a politikai - vagy katonai - döntéshozókat. Ennek megfelelően beszélhetünk polgári, valamint katonai nemzetbiztonsági szolgálatokról. Egyes országokban - így Magyarországon is - külön léteznek katonai és polgári hírszerzéssel, valamint elhárítással foglalkozó szolgálatok. Tevékenységük jellege, az információ megszerzésének „körforgása" azonban nagyrészt mindenhol azonos: a tervezést, feladatok meghatározását követi a szükséges információk beszerzése, majd pedig azok feldolgozása, elemzése/értékelése történik meg. Ezáltal a döntéshozó kezébe már a megszerzett információkat logikailag-tartalmilag összegző, következtetéseket is tartalmazó összefoglalás kerül. A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai is alkalmazzák mind a humán, technikai és a nyílt forrású információszerzés eszközeit. Ezzel együtt mindenképpen ki kell emelni, hogy a titkos információgyűjtést (különösképpen magyar állampolgárok ellen) szigorú jogi szabályozás érinti.
Forrás -> https://hu.wikipedia.org
A nemzetbiztonsági szolgálatok:
A nemzetbiztonsági szolgálatok - mint minden demokratikus jogállamban - Magyarországon is kiemelt szerepet töltenek be az ország és az állampolgárok biztonságának garantálásában. Az egykori „keleti blokk" tagjaként Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége különösen kényes kérdés. A szolgálatok kapcsán sokakban máig az egykori belső elhárítás, az úgynevezett III/III. képe jelenik meg. Mindemellett, többek között annak következtében, hogy feltételezések szerint számos, az egykori állambiztonsági szervek által készített irat semmisült meg vagy tűnt el nyomtalanul, továbbra is erős a bizalmatlanság a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szemben.
A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenysége alapvetően arra irányul, hogy információkkal lássák el a politikai - vagy katonai - döntéshozókat. Ennek megfelelően beszélhetünk polgári, valamint katonai nemzetbiztonsági szolgálatokról. Egyes országokban - így Magyarországon is - külön léteznek katonai és polgári hírszerzéssel, valamint elhárítással foglalkozó szolgálatok. Tevékenységük jellege, az információ megszerzésének „körforgása" azonban nagyrészt mindenhol azonos: a tervezést, feladatok meghatározását követi a szükséges információk beszerzése, majd pedig azok feldolgozása, elemzése/értékelése történik meg. Ezáltal a döntéshozó kezébe már a megszerzett információkat logikailag-tartalmilag összegző, következtetéseket is tartalmazó összefoglalás kerül. A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai is alkalmazzák mind a humán, technikai és a nyílt forrású információszerzés eszközeit. Ezzel együtt mindenképpen ki kell emelni, hogy a titkos információgyűjtést (különösképpen magyar állampolgárok ellen) szigorú jogi szabályozás érinti.
Forrás -> https://hu.wikipedia.org