Rádiótechnikai fegyvernem napja
Mikor lesz a rádiótechnikai fegyvernem napja ? Miről szól a rádiótechnikai fegyvernem napja ? Milyen napra esik a rádiótechnikai fegyvernem napja idén, jövőre ( vagy egy másik évben )? Nálunk mindent megtudhatsz! Oldalunkon összegyűjtöttük a legfontosabb információkat és sok hasznos és érdekes tudnivalót. ( Ha egy jövőbeli évszám szerint lennél kíváncsi az ünnepre / emléknapra: használd az "ünnepnapok" menüponton belüli dátumléptetőt! )
● Mikor van a rádiótechnikai fegyvernem napja ?
Február 6. ( 2024 )● Milyen napra esik a rádiótechnikai fegyvernem napja 2024-ben ?
Keddi napra esik● Munkaszüneti nap a rádiótechnikai fegyvernem napja ?
nemTörténet / történelem
A második világháború vérzivataros évei után pár hónappal, 1946. február 6-án Bay Zoltán és tudóscsoportja hatalmas horderejű bejelentést tett. Radarjelek segítségével sikerült megmérniük a Föld-Hold távolságot, ezzel megalapozva a modern rádiócsillagászatot. Erre a rádiótechnikai bravúrra emlékezünk február 6-án , a rádiótechnikai fegyvernem napján. ( E napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének is. )
Ahogy számos nagy jelentőséggel bíró felfedezést, a Hold-radar kísérletek sikerességét is a háborúnak és a hozzá kapcsolódó haditechnikai fejlesztéseknek köszönhetjük. Magyarország belépése a második világháborúba maga után vonta annak a lehetőségét, hogy az ország területét bombatámadások fogják érni. Minden háborús országban, ellenséges és szövetséges oldalon egyaránt, azon gondolkoztak a tudósok, hogy hogyan lehetne a lehető legkorábban észlelni a légkörbe belépő ellenséges gépeket. Ez irányú kutatásait viszont mindegyik állam szigorúan titokban tartotta, így a Magyar Honvédségnek saját technológiát kellett kifejlesztenie. 1942-ben létrehozták az úgynevezett Bay-csoportot, amelynek feladata mikrohullámú kísérletek végzése, azaz egy radar kifejlesztése és a mikrohullámú hírközlés meghonosítása volt. A csapat tagja volt több neves kutató, például Simonyi Károly is.
A Bay-csoport két év alatt teljesítette a számára előírt feladatokat. Megoldották a mikrohullámú kommunikáció problémáját és 1944-re már olyan radar üzembe helyezésére került sor, amely több mint 60 kilométeres távolságból is észlelni tudta az ellenséges repülőgépeket, így a Székesfehérvár felé tartó bombázókat akár már Budapest fölött is észre tudták venni. Bay ezután munkatársai elé állva a következőket mondta: „Meg fogjuk lokátorozni a Holdat!”. Az új kihívás nem csak a kutatókat csigázta fel, a honvédség is engedélyezte a fejlesztéseket. Újabb szűk két esztendő elteltével sikerült is véghezvinni ezt a bravúros kísérletet és csupán pár héten múlt, hogy ma nem úgy emlegetjük a csoport kutatóit, mint, akiknek először sikerült végrehajtani ezt a nem mindennapi mutatványt.
A Bay-csoport világraszóló eredménye a körülmények ismeretében bárki számára példaértékű lehet. Kitartásuk, tudásuk, leleményességük és tettvágyuk olyan értéket teremtett, mely nem csak tudományos eredményeikben él tovább.
Forrás -> https://szerkeszto.gportal.hu , https://www.haborumuveszete.hu
Ahogy számos nagy jelentőséggel bíró felfedezést, a Hold-radar kísérletek sikerességét is a háborúnak és a hozzá kapcsolódó haditechnikai fejlesztéseknek köszönhetjük. Magyarország belépése a második világháborúba maga után vonta annak a lehetőségét, hogy az ország területét bombatámadások fogják érni. Minden háborús országban, ellenséges és szövetséges oldalon egyaránt, azon gondolkoztak a tudósok, hogy hogyan lehetne a lehető legkorábban észlelni a légkörbe belépő ellenséges gépeket. Ez irányú kutatásait viszont mindegyik állam szigorúan titokban tartotta, így a Magyar Honvédségnek saját technológiát kellett kifejlesztenie. 1942-ben létrehozták az úgynevezett Bay-csoportot, amelynek feladata mikrohullámú kísérletek végzése, azaz egy radar kifejlesztése és a mikrohullámú hírközlés meghonosítása volt. A csapat tagja volt több neves kutató, például Simonyi Károly is.
A Bay-csoport két év alatt teljesítette a számára előírt feladatokat. Megoldották a mikrohullámú kommunikáció problémáját és 1944-re már olyan radar üzembe helyezésére került sor, amely több mint 60 kilométeres távolságból is észlelni tudta az ellenséges repülőgépeket, így a Székesfehérvár felé tartó bombázókat akár már Budapest fölött is észre tudták venni. Bay ezután munkatársai elé állva a következőket mondta: „Meg fogjuk lokátorozni a Holdat!”. Az új kihívás nem csak a kutatókat csigázta fel, a honvédség is engedélyezte a fejlesztéseket. Újabb szűk két esztendő elteltével sikerült is véghezvinni ezt a bravúros kísérletet és csupán pár héten múlt, hogy ma nem úgy emlegetjük a csoport kutatóit, mint, akiknek először sikerült végrehajtani ezt a nem mindennapi mutatványt.
A Bay-csoport világraszóló eredménye a körülmények ismeretében bárki számára példaértékű lehet. Kitartásuk, tudásuk, leleményességük és tettvágyuk olyan értéket teremtett, mely nem csak tudományos eredményeikben él tovább.
Forrás -> https://szerkeszto.gportal.hu , https://www.haborumuveszete.hu