Tisza élővilágának emléknapja
Mikor lesz a Tisza élővilágának emléknapja ? Miről szól a Tisza élővilágának emléknapja ? Milyen napra esik a Tisza élővilágának emléknapja idén, jövőre ( vagy egy másik évben )? Nálunk mindent megtudhatsz! Oldalunkon összegyűjtöttük a legfontosabb információkat és sok hasznos és érdekes tudnivalót. ( Ha egy jövőbeli évszám szerint lennél kíváncsi az ünnepre / emléknapra: használd az "ünnepnapok" menüponton belüli dátumléptetőt! )
● Mikor van a Tisza élővilágának emléknapja ?
Február 1. ( 2024 )● Milyen napra esik a Tisza élővilágának emléknapja 2024-ben ?
Csütörtöki napra esik● Munkaszüneti nap a Tisza élővilágának emléknapja ?
nemTörténet / történelem
2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította.
A Tisza Közép-Európa egyik legfontosabb és Magyarország második legnagyobb folyója. A Tisza egyik leglátványosabb jelensége a tiszavirágzás. A kérészek közé tartozó, törékeny testű, áttetsző szárnyú rovarok tömeges rajzása csodálatos természeti látványosság, amely nyaranta turisták és természetbúvárok ezreit vonzza a folyóhoz. A három évig fejlődő lárvák júniusban a vízfelszínre úsznak, és szárnyas rovarrá vedlenek. A nászrepülés és párzás során az állatok néhány kilométert a folyásiránnyal szemben tesznek meg, majd a víz felszínére ereszkedve rakják le petéiket. A vízpartok repülő különítményeként emlegetett szitakötők is jelentős számban képviseltetik magukat a folyó mentén. A Tisza otthont ad a védett és folyómederben fejlődő sárgás szitakötőnek, valamint a védett és Natura 2000-es tompa folyamkagylónak is. A halfajok közül nagy számban él a folyóban a széles durbincs, a bolgár csík, melyet először 1948-ban találtak meg a Közép- Tiszán, de a német és a magyar bucó halfaunisztikai értéke is nagyon jelentős.
A 2000-ben történt ökológiai katasztrófa okán jelölte ki a magyar országgyűlés február elsejét a Tisza élővilágának emléknapjává. 2000. január 30-án a romániai Nagybányán egy román-ausztrál tulajdonú bányavállalat ülepítő tavának gátja átszakadt, és onnan cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába. A szennyezés február 1. és 12. között vonult le a Tiszán, hatalmas környezeti pusztítást hagyva maga után. Ez volt a hazánkban eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezés, a környezeti katasztrófa a planktonikus élőlények, a vízi makroszkópikus gerinctelen élőlények és a halállomány tömeges pusztulását okozta. Ennek mértéke a Tisza felső és középső szakaszán 70-90 %-os, míg az alsó szakaszon 100%-os volt. A szennyezés levonulását követően a folyó csak lassan telt meg újra élettel, elsőként azok a fajok jelentek meg, melyeknek jobb volt az alkalmazkodóképessége. Azt mondhatjuk, hogy mostanra már regenerálódott a folyó élővilága. A nagyobb árvizek is elősegítették, hogy a Tisza „újjáéledhessen”.
Forrás -> http://www.agoradebrecen.hu
A Tisza Közép-Európa egyik legfontosabb és Magyarország második legnagyobb folyója. A Tisza egyik leglátványosabb jelensége a tiszavirágzás. A kérészek közé tartozó, törékeny testű, áttetsző szárnyú rovarok tömeges rajzása csodálatos természeti látványosság, amely nyaranta turisták és természetbúvárok ezreit vonzza a folyóhoz. A három évig fejlődő lárvák júniusban a vízfelszínre úsznak, és szárnyas rovarrá vedlenek. A nászrepülés és párzás során az állatok néhány kilométert a folyásiránnyal szemben tesznek meg, majd a víz felszínére ereszkedve rakják le petéiket. A vízpartok repülő különítményeként emlegetett szitakötők is jelentős számban képviseltetik magukat a folyó mentén. A Tisza otthont ad a védett és folyómederben fejlődő sárgás szitakötőnek, valamint a védett és Natura 2000-es tompa folyamkagylónak is. A halfajok közül nagy számban él a folyóban a széles durbincs, a bolgár csík, melyet először 1948-ban találtak meg a Közép- Tiszán, de a német és a magyar bucó halfaunisztikai értéke is nagyon jelentős.
A 2000-ben történt ökológiai katasztrófa okán jelölte ki a magyar országgyűlés február elsejét a Tisza élővilágának emléknapjává. 2000. január 30-án a romániai Nagybányán egy román-ausztrál tulajdonú bányavállalat ülepítő tavának gátja átszakadt, és onnan cianid- és nehézfémtartalmú szennyvíz ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába. A szennyezés február 1. és 12. között vonult le a Tiszán, hatalmas környezeti pusztítást hagyva maga után. Ez volt a hazánkban eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezés, a környezeti katasztrófa a planktonikus élőlények, a vízi makroszkópikus gerinctelen élőlények és a halállomány tömeges pusztulását okozta. Ennek mértéke a Tisza felső és középső szakaszán 70-90 %-os, míg az alsó szakaszon 100%-os volt. A szennyezés levonulását követően a folyó csak lassan telt meg újra élettel, elsőként azok a fajok jelentek meg, melyeknek jobb volt az alkalmazkodóképessége. Azt mondhatjuk, hogy mostanra már regenerálódott a folyó élővilága. A nagyobb árvizek is elősegítették, hogy a Tisza „újjáéledhessen”.
Forrás -> http://www.agoradebrecen.hu