Nagyboldogasszony ünnepe
Mikor lesz a Nagyboldogasszony ünnepe ? Miről szól a Nagyboldogasszony ünnepe ? Milyen napra esik a Nagyboldogasszony ünnepe idén, jövőre ( vagy egy másik évben )? Nálunk mindent megtudhatsz! Oldalunkon összegyűjtöttük a legfontosabb információkat és sok hasznos és érdekes tudnivalót. ( Ha egy jövőbeli évszám szerint lennél kíváncsi az ünnepre / emléknapra: használd az "ünnepnapok" menüponton belüli dátumléptetőt! )
● Mikor van a Nagyboldogasszony ünnepe ?
Augusztus 15. ( 2024 )● Milyen napra esik a Nagyboldogasszony ünnepe 2024-ben ?
Csütörtöki napra esik● Munkaszüneti nap a Nagyboldogasszony ünnepe ?
nemTörténet / történelem
A katolikus egyház augusztus 15-én ünnepli a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária mennybevételének napját.
Ezen a napon azt ünnepeljük, hogy Szűz Máriánál teljessé vált a hit útja: egész élete során hitt Istenben. Szűz Mária példája arra tanít, hogy az embernek testestül-lelkestül van végső célja, s ez a cél Istenben, Istennél van. Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz mennybéli születésnapjáról. A Boldogságos Szűz Mária mennybevétele főünnep a Mária-ünnepek között. XII. Piusz pápa hirdette ki 1950-ben hittételként, hogy halála után Mária fölvitetett a mennybe anélkül, hogy teste romlást látott volna. Hazánkban Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának is nevezik. Szent István király ugyanis e napon, augusztus 15-én ajánlotta az országot a Szűzanya oltalmába, majd 1038-ban ugyanezen a napon hunyt el. A krónikák Szent Gellért érdemének tulajdonítják, hogy Jézus anyja magyar földön a Boldogasszony nevet kapta: a velencei származású püspök fehérvári beszédében nevezte Boldogasszonynak Máriát. Az Érdy-kódex szerint „Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé." Mivel a keresztény hagyományban Szűz Mária születését is megünneplik, így annak az ünnepnek a neve Kisboldogasszony lett, míg a Boldogságos Szűz mennybevétele a Nagyboldogasszony ünnepe elnevezést kapta.
Forrás -> https://pecsiegyhazmegye.hu
Ezen a napon azt ünnepeljük, hogy Szűz Máriánál teljessé vált a hit útja: egész élete során hitt Istenben. Szűz Mária példája arra tanít, hogy az embernek testestül-lelkestül van végső célja, s ez a cél Istenben, Istennél van. Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz mennybéli születésnapjáról. A Boldogságos Szűz Mária mennybevétele főünnep a Mária-ünnepek között. XII. Piusz pápa hirdette ki 1950-ben hittételként, hogy halála után Mária fölvitetett a mennybe anélkül, hogy teste romlást látott volna. Hazánkban Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának is nevezik. Szent István király ugyanis e napon, augusztus 15-én ajánlotta az országot a Szűzanya oltalmába, majd 1038-ban ugyanezen a napon hunyt el. A krónikák Szent Gellért érdemének tulajdonítják, hogy Jézus anyja magyar földön a Boldogasszony nevet kapta: a velencei származású püspök fehérvári beszédében nevezte Boldogasszonynak Máriát. Az Érdy-kódex szerint „Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé." Mivel a keresztény hagyományban Szűz Mária születését is megünneplik, így annak az ünnepnek a neve Kisboldogasszony lett, míg a Boldogságos Szűz mennybevétele a Nagyboldogasszony ünnepe elnevezést kapta.
Forrás -> https://pecsiegyhazmegye.hu