Karácsony
Mikor lesz a karácsony ? Miről szól a karácsony ? Milyen napra esik a karácsony idén, jövőre ( vagy egy másik évben )? Nálunk mindent megtudhatsz! Oldalunkon összegyűjtöttük a legfontosabb információkat és sok hasznos és érdekes tudnivalót. ( Ha egy jövőbeli évszám szerint lennél kíváncsi az ünnepre / emléknapra: használd az "ünnepnapok" menüponton belüli dátumléptetőt! )
● Mikor van a karácsony ?
December 26. ( 2024 )● Milyen napra esik a karácsony 2024-ben ?
Csütörtöki napra esik● Munkaszüneti nap a karácsony ?
igenTörténet / történelem
A karácsony (latinul: Nativitatis Domini, Natalis Domini, „az Úr születése”) az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek. Jézus Krisztus földi születésének emléknapja az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe. Annak ellenére, hogy a karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel az adott helyi kultúrától függően együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa-állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.
Karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év.
A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek (a későbbi néphagyományban „háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.
Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születése napjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). A református keresztények szentestén, azaz 24-én istentiszteleten vesznek részt, majd másnap úrvacsorát vesznek. December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát.
Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor pusztán fogyasztási lázzá torzítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét.
Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, amely egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék fő eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben őket kiegészítette a huszár és a betyár alakja.
A karácsonyfa: A karácsony mai, közismert jelképe ebben a formájában újabb keletű szokás. Az eddigi kutatások a karácsonyfa-állítást német eredetűnek tartják, mely hazánkban az Udvar közvetítésével először az arisztokrácia, majd a városi polgárság, a falusi értelmiség, végül a parasztság körében terjedt el. Magyarországon Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben, József nádor harmadik neje, Mária Dorottya, illetőleg a Podmaniczky család 1826 táján. A következő adatok Fertőszentmiklósról származnak, ahol a Bezerédj család állított karácsonyfát 1834-ben. Jáky Ferenc osli plébános pedig 1855-ben karácsonyfa-ünnepélyt rendezett a Sopron vármegyei falu iskolás gyerekei számára.
Forrás -> https://hu.wikipedia.org, https://www.magyarkurir.hu
Karácsonyt megelőzi a négyhetes advent (Úrjövet), ennek első vasárnapjával kezdődik az egyházi év.
A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek (a későbbi néphagyományban „háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.
Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születése napjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel (24-én éjfélkor vagy 25-én napközben). A református keresztények szentestén, azaz 24-én istentiszteleten vesznek részt, majd másnap úrvacsorát vesznek. December 24-én hagyományosan a katolikus családok böjtölnek (karácsony böjtje), és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát.
Karácsonykor elterjedt szokássá vált megajándékozni szeretteinket. Az üzletek és áruházak a szentestét megelőző hetekben igyekeznek kihasználni az ajándékozás szokását és reklámdömpinggel próbálják bevételüket többszörözni – ezzel sokszor pusztán fogyasztási lázzá torzítva az ünnep hagyományos és valódi lényegét.
Régebben a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, amely egy több szereplős dramatizált játék volt és az egész országban ismertek, nagyon sok helyen ma is gyakorolják. A falusi betlehemezés legfontosabb eleme a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka volt. A dramatizált játék fő eleme a Kisjézust imádó három pásztorról szóló bibliai történetre, köztük a nagyothalló öreg pásztor tréfás párbeszédére épült. A betlehemezés fő kelléke egy templom alakú betlehem volt, amelyben a Szent Család volt látható. A pásztorjáték szereplői voltak a kistemplomot vivő két angyal, a három pásztor, illetve a szatmári országrészben őket kiegészítette a huszár és a betyár alakja.
A karácsonyfa: A karácsony mai, közismert jelképe ebben a formájában újabb keletű szokás. Az eddigi kutatások a karácsonyfa-állítást német eredetűnek tartják, mely hazánkban az Udvar közvetítésével először az arisztokrácia, majd a városi polgárság, a falusi értelmiség, végül a parasztság körében terjedt el. Magyarországon Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben, József nádor harmadik neje, Mária Dorottya, illetőleg a Podmaniczky család 1826 táján. A következő adatok Fertőszentmiklósról származnak, ahol a Bezerédj család állított karácsonyfát 1834-ben. Jáky Ferenc osli plébános pedig 1855-ben karácsonyfa-ünnepélyt rendezett a Sopron vármegyei falu iskolás gyerekei számára.
Forrás -> https://hu.wikipedia.org, https://www.magyarkurir.hu