1956-os forradalom ünnepe
Mikor lesz az 1956-os forradalom ünnepe ? Miről szól az 1956-os forradalom ünnepe ? Milyen napra esik az 1956-os forradalom ünnepe idén, jövőre ( vagy egy másik évben )? Nálunk mindent megtudhatsz! Oldalunkon összegyűjtöttük a legfontosabb információkat és sok hasznos és érdekes tudnivalót. ( Ha egy jövőbeli évszám szerint lennél kíváncsi az ünnepre / emléknapra: használd az "ünnepnapok" menüponton belüli dátumléptetőt! )
● Mikor van az 1956-os forradalom ünnepe ?
Október 23. ( 2024 )● Milyen napra esik az 1956-os forradalom ünnepe 2024-ben ?
Szerdai napra esik● Munkaszüneti nap az 1956-os forradalom ünnepe ?
igenTörténet / történelem
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.
A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába.
Október 23. három nemzeti ünnepünk közül a legfiatalabb, alig több mint negyedszázados. A rendszerváltoztatás idején, 1990-ben nyilvánították nemzeti ünneppé. Az első szabadon választott országgyűlés legelső törvényében deklarálta, hogy a forradalom és szabadságharc értékeit olyan alapnak tekinti, amelyen az új magyar demokrácia felépülhet. Október 23-án emlékezünk az 1956-ban ezen a napon rendezett tüntetésre és a belőle kirobbanó forradalomra; a szovjet katonai támadás nyomán kibontakozó fegyveres ellenállásra, a szabadságharcra; a következő napok felemelő, diadalmas és tragikus eseményeire; a páratlan nemzeti összefogásra; a bátorságra, bajtársiasságra, hazafiúi önfeláldozásra és mindazokra a csodálatra méltó emberi gesztusokra és erényekre, amelyek a következő hetekben megnyilvánultak. És emlékezünk magukra az emberekre, ’56 hőseire, akik kockára tették életüket a haza, a demokrácia és az emberi szabadság védelméért. A szabadságharcos névtelenekre, a „pesti srácokra”— akik között lányok is akadtak szép számmal; a fegyveres ellenállás vezetőire, az ellenálló honvédekre és nemzetőrökre, a forradalmi bizottságokban, munkástanácsokban tevékenykedőkre; azokra a bátor férfiakra és nőkre, akik a börtön fenyegetése alatt és a bitó árnyékában is hűek maradtak ’56 értékeihez. Emlékezünk a forradalom mártír miniszterelnökére, Nagy Imrére, „a vonakodó, sértett, tétova férfira, / akibe” – Petri György szavai szerint – „mégis / fölszivároghatott / düh, káprázat, országos vakremény”, aki végül a halált is vállalta nemzetéért.
Forrás -> https://www.hegyvidekujsag.hu, https://hu.wikipedia.org
A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába.
Október 23. három nemzeti ünnepünk közül a legfiatalabb, alig több mint negyedszázados. A rendszerváltoztatás idején, 1990-ben nyilvánították nemzeti ünneppé. Az első szabadon választott országgyűlés legelső törvényében deklarálta, hogy a forradalom és szabadságharc értékeit olyan alapnak tekinti, amelyen az új magyar demokrácia felépülhet. Október 23-án emlékezünk az 1956-ban ezen a napon rendezett tüntetésre és a belőle kirobbanó forradalomra; a szovjet katonai támadás nyomán kibontakozó fegyveres ellenállásra, a szabadságharcra; a következő napok felemelő, diadalmas és tragikus eseményeire; a páratlan nemzeti összefogásra; a bátorságra, bajtársiasságra, hazafiúi önfeláldozásra és mindazokra a csodálatra méltó emberi gesztusokra és erényekre, amelyek a következő hetekben megnyilvánultak. És emlékezünk magukra az emberekre, ’56 hőseire, akik kockára tették életüket a haza, a demokrácia és az emberi szabadság védelméért. A szabadságharcos névtelenekre, a „pesti srácokra”— akik között lányok is akadtak szép számmal; a fegyveres ellenállás vezetőire, az ellenálló honvédekre és nemzetőrökre, a forradalmi bizottságokban, munkástanácsokban tevékenykedőkre; azokra a bátor férfiakra és nőkre, akik a börtön fenyegetése alatt és a bitó árnyékában is hűek maradtak ’56 értékeihez. Emlékezünk a forradalom mártír miniszterelnökére, Nagy Imrére, „a vonakodó, sértett, tétova férfira, / akibe” – Petri György szavai szerint – „mégis / fölszivároghatott / düh, káprázat, országos vakremény”, aki végül a halált is vállalta nemzetéért.
Forrás -> https://www.hegyvidekujsag.hu, https://hu.wikipedia.org