Keresés

Szenteste

Mikor lesz a Szenteste ? Miről szól a Szenteste ? Milyen napra esik a Szenteste idén, jövőre ( vagy egy másik évben )? Nálunk mindent megtudhatsz! Oldalunkon összegyűjtöttük a legfontosabb információkat és sok hasznos és érdekes tudnivalót. ( Ha egy jövőbeli évszám szerint lennél kíváncsi az ünnepre / emléknapra: használd az "ünnepnapok" menüponton belüli dátumléptetőt! )

Mikor van a Szenteste ?

December 24. ( 2022 )

Milyen napra esik a Szenteste 2022-ben ?

Szombati napra esik

Munkaszüneti nap a Szenteste ?

nem
Történet / történelem
A karácsony (latinul: Nativitatis Domini, Natalis Domini, „az Úr születése”) az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.

December 24.  szenteste ( vagy más néven: karácsonyéj, karácsonyest, karácsony este, karácsony vigíliája ) a karácsony böjtjének estéje.  Régen fő jellemzője a várakozás volt  a ( még böjtös, egyszerű ) vacsora után. A vacsora utáni órák meghitt családi együttlétében teljesedett be az advent minden várakozása. 

December 24. böjti nap volt, a római katolikus családokban egészen az esti harangszóig böjtöltek. Karácsony böjtjének is nevezték ezért e napot, mely számos népszokást és hiedelmet vont maga köré. Ezek egyrészt a téli napfordulóhoz, illetve az évkezdethez, másrészt magához a karácsonyhoz kapcsolódtak. A magyar népi hagyományban ezen a napon csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni. Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét. Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés...) igyekeztek a gonoszt távol tartani. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát...), hogy egészségesek maradjanak.

Szenteste délutánján a gyerekek betlehemezni jártak. A 19–20. századi paraszti betlehemezés középpontjában hazánkban a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes-táncos játéka állt. A betlehemezők házilag készített jászol vagy templom alakú betlehemet hordoztak magukkal. 

Szentestén a családok böjtölnek, és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Ez eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves hús nélkül (böjtös bableves), végül mákos guba volt, de újabban kialakult hogy hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra. A néphagyomány szerint a karácsonyi asztal fontos szerepet játszott az ünnep alkalmával. Napjainkban már kevesen tartják be a Szentestéhez kapcsolódó hagyományokat. Ami jellemző, hogy az ünnepi asztal különleges díszítést szokott kapni, ínycsiklandozó finomságokkal terül meg, és a gyerekek izgatottan és türelmetlenül várják az estét, az ajándékozást.

A karácsonyfa: A karácsony mai, közismert jelképe ebben a formájában újabb keletű szokás. Az eddigi kutatások a karácsonyfa-állítást német eredetűnek tartják, mely hazánkban az Udvar közvetítésével először az arisztokrácia, majd a városi polgárság, a falusi értelmiség, végül a parasztság körében terjedt el. Magyarországon Brunszvik Teréz állított először karácsonyfát 1824-ben, József nádor harmadik neje, Mária Dorottya, illetőleg a Podmaniczky család 1826 táján. 

Forrás ->  https://www.magyarkurir.hu, https://hu.wikipedia.org